Az elmúlt tanév minden diáknak, szülőnek, pedagógusnak és intézményvezetőnek – enyhén fogalmazva – nem a rendhagyó módon zajlott. A három tanköteles korú gyermekem közül kettő is a csobánkai általános iskolában (Szentendrei Barcsay Iskola Csobánkai Tagintézménye) járta végig ezt a tanévet. A tanévet új tanítónőkkel és új tagintézmény-vezetővel, Millei Ilonával kezdte meg és hála Istennek zárta is a csobánkai iskola, így a vele készített interjúban az elmúlt tanév kihívásait és sikereit jártuk körbe.
Kérlek, jellemezd az elmúlt tanévet a számok alapján!
A 2020/2021. tanévet 76 diákkal fejeztük be és 20 diák iratkozott be a következő tanévre, így szeptemberben közel 100 diákkal kezdjük majd a tanévet. Az idei tanévben 1 fő kivételével a rendelkezésre álló pedagógus létszámot betöltöttük. Az osztályokban az átlagos létszám 20 fő körül mozog, így kijelenthető, hogy a kis létszámú, tényleg családias hangulatú osztályokban meg tud valósulni a fejlesztő munka is. Van hely a játéknak, van tere a gyerekeknek. Pihenősarokkal, pakolásra alkalmas szekrényekkel, komfortos és tágas osztálytermekkel én úgy gondolom, komfortosabb a tanulás is.
Milyen elvárásaid voltak az első tanévtől?
Nagyon jól tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, és varázsütésre nem fog minden a legjobbá változni. A fő célom az volt és most is az, hogy színvonalas, minőségi oktatás valósuljon meg Csobánkán az általános iskola alsó és felső tagozatán, azaz a 8 évfolyam mindegyikén. Ennek eléréséhez számos lépést megtettünk már az idei „furcsa” tanévben is. Fontosnak tartom, hogy minden gyerek a maga szintjéhez képest fejlődni tudjon ebben az intézményben. Mindezt egy bizalommal teli légkörben, élménydús foglalkozásokkal, külön programokkal színezve. Hiába volt sokféle tervem, elvárásom, a pandémia átírta a forgatókönyvet, és többször kerültünk karanténba, amikor a digitális oktatás mikéntjét tanulhattuk meg közösen.
Kijelenthetjük, hogy az idei tanévben minden iskolának a legnagyobb kihívást a digitális oktatás megszervezése és lebonyolítása jelentette. Te hogyan értékeled ebből a szempontból a csobánkai teljesítményt?
Valóban az elmúlt tanévben intézményvezetőként ez volt az első tanévem, és emellé még a digitális oktatást is megkaptuk kihívásként. Hála Istennek arról számolhatok be, hogy két oldalról is sikeresnek éltük meg, azt gondolom, mindannyian, ezt az újfajta rendszert.
Egyrészt nem volt olyan diákunk, aki technikai okok miatt (gép-, internethiány) ne tudott volna becsatlakozni a digitális oktatásba. Minden tanulónkat (aki erre rászorult) el tudtunk látni adományként kapott eszközökkel, internettel.
Másrészt a szülői visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy alapvetően egy erős négyesre vizsgáztunk a digitális oktatásból mi, pedagógusok. Minden főtantárgyból minden tanórát meg tudtunk tartani, ha a rendszer engedte, sőt az első osztályban a napközis foglalkozásokat is csoportbontásban.
Az első és egyben mozgalmasra sikerült tanévedben mik azok a sikerek, amikkel büszkélkedhetsz Te, illetve a tantestület?
Az egyik legfontosabb közös sikerünknek azt tartom, hogy a tantestülettel sikerült megtalálnunk azokat a közös értékeket és célokat, amikért együtt küzdve, egy irányba haladva méltán bízhatunk abban, hogy egy stabil, erős tantestülettel a hosszú távú céljaink is megvalósulhatnak. Röviden, az itt dolgozók közös célja a minőségi oktatást központba helyezve egy olyan iskola működtetése, amelynek rangja van, nemcsak helyben, de a környék települései előtt is.
Fontos sikernek tartom, hogy ebben a közösségépítésnek alapvetően nem kedvező időszakban sikerült nemcsak a pedagógusokkal kialakítani a hatékony együttműködést, de a családokkal és a gyerekekkel is összekovácsolódtunk, és egy egymást támogató partneri viszony alakult ki a pandémia időszakában.
Sikerünket jelzi, hogy már vannak „visszafordulások”,
azaz jelentkeznek nálam olyan tanulók, akik csobánkai lakosként más iskolákat kipróbálva úgy döntenek, visszajönnek hozzánk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ők nem más iskolákból „eltanácsolt” gyerekek. A csobánkai iskola nem szeretne ilyen gyerekek gyűjtőhelye lenni, sőt szeretnénk elérni, hogy nagy dicsőség legyen csobánkai iskolásnak lenni.
Sikernek élem meg azt is, hogy a pedagógusok körében is népszerű az iskolánk, ezt mutatja az a tény is, hogy júliusig az üres tanítói helyre 5 pályázó pedagógus jelentkezett.
Bár nemcsak az idei tanévnek köszönhető, de fontos siker az iskola életében, hogy a negyedik osztályból (összesen 20 főből) 4 diákunk a környék jó hírű 8 osztályos gimnáziumaiba nyert felvételt, ez az eredmény azt is mutatja, hogy azon szülők, akik valamilyen gimnáziumban szeretnék majd folytatni a gyermekük iskoláztatását, ugyanolyan vagy akár jobb esélyekkel indulhatnak neki a felvételinek Csobánkáról is.
Ahogy a szabályok megengedték, a karantén után azonnal próbáltunk behozni valamennyit az elmaradt programokból, és igyekeztünk megadni a gyerekeknek az egyik legfontosabbat: az élményközpontú iskolát. Számos programot szerveztünk közösen a pedagógusokkal: voltunk az egész iskolával az állatkertben, ottalvós természetismereti tábort szerveztünk több mint 60 diákunknak a Som-hegyi turistaházba.
Egy igen fontos sikernek könyvelem el azt is, hogy egy olyan bizalmon alapuló légkört is sikerült megteremtenünk a családokkal, amiben az oktatás-nevelés egy egész más szinten tud működni.
3 Erzsébet-tábort is bátorkodtam megpályázni, ezzel is segítve mind a családokat, mind pedig elősegítve a gyerekek egymás közötti együttműködését és a közös élmények szerzését. A kézműves táborban és a sporttáborban is (24-26 fővel) sok olyan élménnyel és ismerettel gazdagodtak tanulóink a nyár során is, mely megalapozhatja a jövő tanév közös munkáját. Az egy hetes ottalvós balatoni táborba, ami augusztus elején lesz, jóval többen szerettek volna jelentkezni, mint ahány helyet a pályázat megengedett, így a maximális létszámmal, 34 tanulónkkal töltjük majd együtt várhatóan ezt az élménydús, programokban gazdag egy hetet. Úgy tudom a környéken egyedülálló módon, a leendő elsősöknek egy kis csibetábort szeretnénk szervezni szeptemberben, ami nagyban elősegítheti az új osztály eggyé kovácsolását.
Köszönöm szépen az összefoglalót, és élményekben gazdag, csodás együttlétet kívánok az augusztus 1-jén kezdődő fonyódi Erzsébet-táborozáshoz, ahova kb. a csobánkai diákok fele megy veletek. A jövő tanévre pedig kevesebb kihívást és még több sikert kívánok, ami azt gondolom, ilyen hivatástudattal megáldott pedagógusokkal borítékolható.
Az interjút készítette: Babos-Kaszab Veronika