A Csobánkáról Heidenheimbe kitelepített Franz Gruber, született Gruber Ferenc számtalan verset írt új, kijelölt hazájában. Szülőhelyét mélyen a szívébe zárta. Ezt bizonyítja az alábbi verse is, amit Csobánkán élő rokona, Kecskésné Edit bocsátott rendelkezésünkre.
Franz Gruber: Csobánkán ringott a bölcsőm
Ha karom volna, oly nagy, mint a világ
Ölembe venném, mint egy csokor virág!
Magamhoz szorítanám a csipkerózsát,
S, vele együtt az Oszolyhegy alját
Miért Oszoly? Ott ringott bölcsőm vala,
Szebbet nem láttam a világon soha.
Váram sziklán épült, nádfedeles volt,
Bocsánat! Hogy szívem ily hangosan szólt.
Örüljetek annak, amit birtokoltok,
Mert szebbet a világon nem találtok!
Tübingen, 1973. március 28.