A két legismertebb magyar húsvéti szokás a locsolkodás és a tojásfestés. A locsolkodás eredetének több magyarázata létezik. A keresztény legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek legősibb, archaikus jelképe. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. A tojások színezése, díszítése régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit is adhatja, mely szerin a piros színnek védő erőt tulajdonítottak.
Frohe ostern!
Sváb húsvéti hagyomány a tojásgurítás, avagy az Eierschieben. A napközben összegyűjtött tojásokat egy dombról legurították, és ha a gurítóé nekiütközött a másiknak, akkor az is az övé lett. Fontos hagyomány volt az Emmauszjárás. Reggel összegyűltek a földművesek és az egyháztanács tagjai közül kiválasztott férfiak. Négy csoportot alakítottak és elindultak ki a határba a négy égtáj felé. A határjelzéseknél imádkoztak, majd beszúrták a földbe a magukkal hozott szentelt barkát. Ez megvédte a termést az időjárási katasztrófáktól.
Kellemesno husveto!
A húsvéti ünnepkör szokásai közül a roma közösségekben is jelentőségteljes a locsolóvárás és általában a vendégvárás. Pénzt és időt nem sajnálnak az ünneplésre, összejön a rokonság és sokfelé az ismerősök is eljárnak húsvétot köszönteni. Faluhelyen, ha már jó idő van, általában az udvaron terítenek. A vasárnap délelőtt az érkező vendégeket étellel, itallal várják, a lányok húsvéti tojást festenek. Húsvét hétfőn ugyancsak megterített asztallal várják a locsolkodókat.
Cрећан Ускрс!
A szerb ortodox egyházi ünnepek a Julianus-naptár szerint kerülnek megünneplésre, ezért az idei húsvét is május 2.-ra és 3.-ra esik. Szerbia egyes részein a húsvéti tojásokat csakis piros színűre szabad festeni. A szerb pravoszlávok a legelső pirosra festett tojást čuvarkućanak, azaz „házőrzőnek” hívják. Ennek a tojásnak különleges erőt tulajdonítanak, ezért elássák a ház előtt a kertben vagy a mezőn, hogy vigyázza a családot, egészséget és bőséget, gyermekáldást hozzon és elűzze a gonosz erőket.
Príjemné prežitie veľkonočný sviatkov!
Szlovákiában a húsvéthétfőhöz az öntözés, locsolás, lányok és asszonyok vesszőzésének szokásai kapcsolódnak. A legények 4, 6, 8 vagy 9 fűzfavesszőből készült, sibának nevezett korbáccsal vesszőztek, később aztán elterjedt, hogy a korbácsolás után többnyire locsoltak is. A vesszőzésért és locsolásért járó hagyományos jutalom a díszített tojás, az ún. hímestojás (kraslica), mint az élet szimbóluma. Szlovákia néhány térségében szokás volt húsvéthétfő utáni kedden ,,visszafizetni” a legényeknek a locsolkodást. A lányoknak és asszonyoknak jogukban állt a legényeket megöntözni, amit vidám visszhang kísért.