Kíváncsiak voltunk, hogy milyen húsvéti szokások élnek Wertheimben, Csobánka testvérvárosában, ahol a legtöbb Csobánkáról 1946-ban kitelepített lakos él. Klaus von Lindern, a wertheimi önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokért felelős munkatársa adott választ a kérdéseinkre. Kellemes húsvétot kíván minden testvérvárosban élőnek, és megosztotta velünk a vidékükön elterjedt húsvéti kalács receptjét is.
Lindern úr azt gondolta, hogy minden probléma nélkül tud tájékoztatást adni a kérdésre, de kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű, mert egyrészt nincsenek tipikusan wertheimi hagyományok, másrészt folyamatosan új szokások jelennek meg. Legújabban egy frank szokás, a kútdíszítés terjed. Sok kertben díszítik a bokrokat és a kisebb fákat festett tojásokkal. Ezeket a díszeket lehet látni a házak ajtaján is.
Virágvasárnap
Virágvasárnap pálmaágakat erősítenek egy botra, és ezt mindenki a saját helyi szokása szerint díszíti. Az elkészült pálmaágakat egy felvonulásra viszik, ahol Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek. Tavaly ezt a megemlékezést egy egyszerűbb formában a templom előtt rendezték meg.
Húsvéti tűz
A húsvéti tűz a tavaszi tüzek egy pogány szokására vezethető vissza, amivel eredetileg a télből a tavaszba váltást akarták szimbolizálni. Néhány faluban nagyszombaton gyújtották meg a tüzet, sok helyen azonban csak húsvétvasárnap este vagy húsvéthétfőn reggel. A wertheimi ökumenikus templomban szombatról vasárnapra virradó éjszaka énekelnek és az éjféli misén gyertyát gyújtanak.
Húsvéti tojáskeresés
Egy ma is kedvelt szokás a húsvéti tojáskeresés, amit a húsvéti nyuszi hoz. Mindegy, hogy csokiból van, vagy hagyományos festett tojás, vagy akár csak dekoráció, a húsvéti tojást húsvétkor nem szabad elfelejteni. Mindenekelőtt a gyerekeknek okoz ez örömet, hogy húsvétvasárnap a kertben vagy a lakásban a húsvéti tojást keresik.
Verseny a szent tojásért
Néhány családban szokás a húsvéti tojástörés. Reggelinél rendeznek egy kis versenyt, két keményre főtt tojást a csúcsánál egymáshoz kell ütni, és akinek nem törik el a csúcsánál a tojáshéj, az elnyeri a másik tojását.
Hagyományos húsvéti fonott kalács
Sokaknak kedvence a húsvéti fonott kalács. Ez a sütemény a zsidó hagyományból ered, a katolikusok körében a húsvéthoz köthető szokások között csak a 12. században említik először. Ma már legtöbben a pékségben rendelik meg, de még ismert a receptje, amit Lindern úr meg is osztott velünk.
Hozzávalók:
300 g tej
100 g cukor
1 csomag vaníliás cukor
80 g vaj
20 g olaj
2 tojás
fél kocka élesztő
600 g liszt
1 evőkanál kristálycukor
A tejet a cukorral, a vaníliás cukorral, a vajjal, az olajjal és a tojásokkal összekeverjük, és kicsit fölmelegítjük. Ebben fölfuttatjuk az élesztőt, és hozzáadjuk a lisztet, majd tésztát gyúrunk belőle. Ha szükséges, adunk hozzá még lisztet, hogy a tészta ne legyen ragadós. 3 részre osztjuk a tésztát, és fonunk belőle egy fonatot. A legjobb, ha középen kettőt az egyik végénél összefonunk, mert akkor lesz egyenletes a fonat. 50 fokon 45 percig sütjük. Tojással megkenjük a tészta tetejét és megszórjuk a kristálycukorral, majd 190 fokon még 20-25 percig sütjük.
Húsvéti ételek
Legtöbb családban még szokás, hogy zöldcsütörtökön spenótot vagy tükörtojást esznek főtt krumplival. Nagypéntek a halnap. A húsvéti ünnepnapokon pedig a wertheimiek szeretnek báránysültet enni. A keksztésztából formázott húsvéti nyulat frissen sütve, reggelire vagy teához szolgálják föl.
Köszönjük Alvincz Anett német fordítását, ami nélkül a cikk nem születhetett volna meg.