A Margitligetben, az egykori cserkészpark bejáratánál 1932 óta áll egy képoszlop, amit az Ottokár Hadiárvaház állított hálája jeléül a Szent Családnak. Az elmúlt 90 év alatt a Jézust Máriát és Józsefet ábrázoló eredeti festett tábla teljesen megkopott. Az elmúlt év őszén Somogyi Márton Csobánkán élő restaurátor tett egy felajánlást, hogy díjmentesen felújítaná a képoszlop tábláját, amit a település polgármestere köszönettel elfogadott.
A restaurálási munkálatok befejeztével ismét helyére került a festett tábla, amit június 20-án avattak fel egy bensőséges hangulatú ünnepségen. Az átadón a polgármester és a restaurátor mellett részt vett Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. A Csaba testvér gyermekei előtt zajló rendezvényen Molnár Levente operaénekes is elénekelt egy áldást.
A megszólalók megköszönték Somogyi Márton színvonalas munkáját, amiért Völgyes József polgármester egy köszönő oklevelet is átadott a restaurátornak.
Képoszlopot (Bildstock) hazánkban elsősorban katolikus és németajkú vidékeken állítottak, de ott sem mindenhol. Elterjedtségük sokkal alacsonyabb a mindenhol megtalálható útmenti keresztekhez képest.
A képoszlopokat régen emlék- és imádkozóhelyként használták. Az út menti szakrális kisemlékek többségét a 19. században vagy a 20. század elején emelték. Nagy részüket fogadalomból, hálaadásképpen, néha járványok vagy halállal végződő szerencsétlenségek emlékére, többnyire magánszemélyek állították. A gyakori járványoktól és egyéb veszedelmektől való félelem, vagy a tőlük való megmenekülés öröme is késztette a közösségeket, hogy fogadalmat tegyenek, kifejezésre juttassák hálájukat, hitüket erősítsék, és maradandó alkotásokba foglalják érzéseiket. A leggyakoribb azonban, hogy a felállításától remélték, hogy megóvja a vihartól és jégesőtől a termést, sok helyen ezért „jégeső-elhárító” szerepet is tulajdonítottak neki. Van olyan oszlop, amelyet egy villám sújtotta ember emlékére állítottak, egy másik olyasvalakire emlékezik, akire ráborult a szekér. Régen, ha valakit a határban ért a vihar, egy ilyen képkő mellett imádkozott a vihar mielőbbi elvonulásáért. Szerepük hasonló az útmenti keresztekéhez. Egy ilyen pont a határban tájékozódási pont is, nemcsak térben, de a hitben is lehetőséget nyújt az elmélyülésre.
Forrás: http://baranyaidombsag.ucoz.hu
